Mondjuk kicsit levon az értékéből, hogy a Forma 1 közben történt, így nem láttam, amint kedvenc Kimim felküzdötte magát a tizenixedik helyre, viszont élményekben gazdag és magas művészettől sem mentes mexikói utazásunkra immár a magyar élsajtó is felfigyelt, ugyanis ma felhívott egy újságíró - ha jól értettem a Blikktől - és feltette a leglényegesebb kérdést, amely utazásunkkal kapcsolatban ma felmerülhet, mégpedig azt, hogy nem tapasztaljuk-e magunkon a kombinált marha-disznó-madárinfluenza tüneteit, hiszen nemrégiben tértünk haza Mexikóból.

Azt hiszem, jól vagyunk. És lehet, hogy gyorsan kellene szervezni egy-két bulit Bolíviába is.

***

Na eltelt pár óra. Én itt poénkodok, pedig utánaszámoltam. Három és fél hete jöttünk haza Mexikóból, a megfertőzödött new yorki iskolások pedig két hete. Necces, nem? Visszafelé szeret kombinálni az emlékezet. Az biztos, hogy semmit sem hallottunk erről az egészről, viszont több városban is láttunk járókelőket és kerékpárosokat védőmaszkban. Nem a hangulatot akarom kelteni, nálunk is sokan védekeznek így a szmog ellen, no meg volt is szmog odakinn, de azért kicsit mégiscsak hátborzongató, hogy csak pár napon múlt, hogy a mi kis tündérmesénk megmaradt tündérmesének.